amerika

Az Újvilág felfedezése a spanyol hajókon útnak induló Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik. 1492. okt. 12-én lépett partra Guanahani szigetén, abban a hitben, hogy Indiában van. Az Újvilágot később nem róla, hanem Amerigo Vespucciról nevezték el, akinek beszámolóiból Európa megismerte az új földrészt. XVI-XVII. század: Amerika gyarmatosítása, az őslakó indiánok visszaszorítása, kiirtása (az indiánok nevüket Kolumbusztól kapták, aki azt hitte, hogy Indiába jutott). A hódítások és a lakosság „civilizálása” következtében a két Amerika 70-80 milliós lakossága a XVI. sz. végére 10 millióra csökkent. A pénzszegény Európába megindult a nemesfémek áradata. Hamarosan elterjedtek Európában az eddig ismeretlen növények is (paprika, paradicsom, burgonya, kukorica, dohány). Az indiánokat a bányákban és az ültetvényeken dolgoztatták, majd pótlásukra (mivel nem bírták a munkát), Afrikából exportáltak néger rabszolgákat. Megtörtént az új fölrész bekapcsolódása a világkereskedelembe is (világkereskedelmi háromszög).

Dél- és Közép-Amerika: spanyol és portugál hódítások; Észak-Amerika: francia (Kanada) és angol gyarmatosítás (II. Erzsébetről: Virginia; a hollandoktól megszerezték Új-Amszterdamot, melynek angol neve New York lett). A franciákkal vívott gyarmati háborúból (1756-63) Anglia került ki győztesen: az övé lett India és az észak-amerikai kontinens. Észak-Amerikában 13 angol gyarmat jött létre. A világ nagy része a XVIII. században Európa gyarmata lett.

A XVIII. század végére csaknem 3 millióra gyarapodott a gyarmatok főként brit származású lakossága. Északon kereskedők, halászok, és prémvadászok laktak, míg délen ültetvényesek éltek. A független gazdálkodók, a farmerek különálló csoportot alkottak.

A gyarmatok és a londoni hatóságok között egyre gyakoribbak lettek a súrlódások. A brit kormány nem törődött a gyarmatok szükségleteivel. A gyarmatok létezését az anyaország jólétének szolgálata határozta meg. Ezt tette egyértelművé Anglia a kereskedelem korlátozásával. Az amerikai behozatalnak Nagy-Britanniából, vagy brit gyarmatokról kellett érkeznie, máshonnan érkező árukra súlyos vámokat vetettek ki (drágák lettek). A gyarmatokat a brit ipar nyersanyagforrásának tekintették, iparukat nem fejlesztették, nehogy az anyaország versenytársai legyenek. A franciákkal vívott hétéves háborút követő brit győzelem nyomán kiéleződött a helyzet, ugyanis a britek indián rezervátumot hoztak létre, és a gyarmatosoknak megtiltották, hogy az Appalache-hegységtől nyugatra letelepüljenek. A francia fenyegetés megszűntével a telepeseknek már nem volt szükségük a brit hadsereg nyújtotta védelemre. A brit kormány ekkor akarta a háborús adósság csökkentése miatt a gyarmatokat még nagyobb anyagi hozzájárulásra kötelezni.

1765-ben a brit parlament bevezette a bélyeg- és a beszállásolási törvényt.

Beszállásolási törvény: a brit csapatok ellátása – a korábbinál nagyobb mértékben; nemtetszés fogadta.
Bélyegtörvény: illeték minden iratra, nyomtatott anyagra, az újságokra is; minden társadalmi osztályt érintett, országos felzúdulást keltett.
Következménye: megalakultak az első radikális csoportok – a Szabadság Fiai – kereskedők fellázítása: ne hozzanak be brit árut. Az angol parlament által megszavazott adókat és vámokat törvénytelennek ítélték, megtagadták, mert nem volt a parlamentben képviselőjük. 1766-ban az új kormány érvény- telenítette a bélyegtörvényt, visszavonta a vámokat, de fönntartották az adókivetési jogot. 1767-ben újabb vámokat vetettek ki. Ez újabb zavargásokhoz vezetett, főleg Bostonban. 1770-ben a „bostoni mészárlás” (6 ember halála) után mindkét fél meghátrált. Minden vámot visszavontak, a teavám kivételével. A feszült viszony megmaradt, és a válság 3 év múlva tetőzött, amikor a kormány a Kelet-indiai Társaság megsegítésére monopóliumot biztosított neki az amerikai piacon. 1773-ban 3 teaszállító hajó rakományát szórták a tengerbe Boston kikötőjében. A „bostoni teadélután”-t megtorlás követte. A bostoni kikötőt lezárták, amíg a gyarmatosok ki nem fizetik a tea árát. Ezt megtagadták. Elkerülhetetlen lett az összecsapás. Nagy-Britanniában Lord North kormánya (1770-1782) stabil volt, de III. György király vezette. 1774. szeptemberben a philadelphiai Kontinentális Kongresszuson 12 gyarmat küldöttei vettek részt, és az együttes cselekvés mellett döntöttek.

A döntő pillanat 1775 áprilisában jött el. Állandósultak a fegyveres összecsapások, majd kitört a függetlenségi háború. Az angoloknak jól felszerelt, kitűnően képzett hadseregük és hatalmas flottájuk volt, korlátlan pénzügyi hitellel. Az amerikaiak mindebben szűkölködtek, s meg kellett küzdeniük a loyalistákkal is. Az amerikai csapatok jól alkalmazták az indiánoktól eltanult szétszórt alakzat taktikáját. A lakosságra mindenütt számíthattak, míg az angoloknak nem sikerült megszervezni az utánpótlást. Kezdetben az angolok érnek el sikereket, majd a gyarmati seregek felé billen a mérleg nyelve, két jelentős győzelmet is aratnak:

1777 Saratoga: lélektani győzelem, ez után Franciaország, Spanyolország, Hollandia is a lázadókat fogja támogatni
1781 Yorktown: döntő győzelem

1783 Versailles-ban Anglia kénytelen elismerni a gyarmatok függetlenségét. A harc a telepesek győzelmével végződik, a gyarmatok elszakadnak Angliától. A harcok során lett közismert egy 23 éves ezredes, George Washington is.

13 piros-fehér csík = a 13 alapító gyarmat
kék mezőben fehér csillagok = az USA tagállamainak száma

1776. július 4-én a kongresszus elfogadta a Függetlenségi nyilatkozatot, megszületett az Amerikai Egyesült Államok. A Függetlenségi nyilatkozatot Thomas Jefferson készítette. Első fogalmazvány elvetette a rabszolgaságot, a déli ültetvényesek követelésére azonban törölték ezt, mert csak így biztosíthatták részvételüket a függetlenségi háborúban.

1. Kinyilvánítani a gyarmatok függetlenségét.
2. Írásban meghatározni az új állam működési rendjét, vagyis alkotmányának alapelveit.

Kimondja az USA függetlenségét.
A gyarmatokból kialakuló új állam neve: Amerikai Egyesült Államok (United States of America = USA).
A felvilágosodás eszméit is megfogalmazza; szabadságjogok, a hatalom a néptől ered.
(Rousseau: társadalmi szerződés)
Leírja az alapvető emberi jogokat:

A Függetlenségi Nyilatkozat elítélte III. György király zsarnokságát, és kinyilvánította minden ember elidegeníthetetlen jogát az élethez és szabadsághoz, valamint a boldogság kereséséhez.

Az USA államformája köztársaság, élén a köztársasági elnök áll, az USA első elnöke George Washington lett 1789-ben választották meg.

» törvényhozás » törvények végrehajtása » igazságszolgáltatás

Erős elnöki hatalom - a végrehajtó hatalom birtokosa.
Államonkénti és a lakosság száma szerinti képviselet.
A törvényesség legfelsőbb szerve a legfelsőbb törvényszék.
Törvényhozás: kongresszus joga (szenátus + képviselőház).

Alkotmány: az első, a hatalommegosztás elvére épülő modern köztársasági (prezidenciális, ennek az ellentéte a parlamentáris rendszer) alkotmány.

Szövetség, Unió: közös honvédelem (milícia, nemzeti gárda), külpolitika, pénzügy, kereskedelem. A hadsereg parancsnoka az elnök, akit négyévente választanak. (Minden szökőév, november első hétfője utáni kedden, felavatás az azt követő év január 20-án.)

Elektor: latin eredetű szó, jelentése választó. A több fordulós, közvetett választási rendszerben a választóktól megválasztott személy, aki majd a következő fordulóban a nevükben szavaz. Az Amerikai Egyesült Államok elektori kollégiuma jelenleg 538 elektorból álló testület, amely hivatalosan az USA elnökét választja meg. Valójában azonban az elektorok az országosan megrendezett választásokon a választópolgárok leadott voksai alapján szavaznak az elnök személyéről, gyakorlatban döntési jogkörrel nem rendelkeznek.

Törvényhozó hatalom: a kongresszus, szenátus (felsőház - 1 állam: 1 képviselő) és képviselőház (alsóház - képviselők az államok lakosságának arányában) alkotja.

Bírói hatalom: legfelsőbb bíróság, élén a főbíró. Minden államnak saját törvényhozása és kormányzata van.

Az alkotmány módosítása kiegészítésekkel történik. Az első tíz 1791-ben készült, ezt Bill of rights-nak nevezik. Az 1791-es kiegészítések megteremtették a gyülekezés, szólás, a sajtó szabadságát, és az egyháznak az államtól való elszakadását. Az alkotmány időtálló voltát jól jellemzi, hogy napjainkig összesen csak 22 kiegészítése van.

Noha az alkotmányt írásba foglalták, az USA története során újra meg újra viták tárgya lett, hogy pontosan meddig terjednek az egész országban, illetve az egyes szövetségi államokban érvényes jogok.

A megalapítását követő évtizedekben az Egyesült Államok meghökkentő ütemben terjeszkedett nyugat és dél felé. A rabszolgaság kérdése azonban kettéhasadással fenyegette a fiatal köztársaságot. Ahogy sorra jöttek létre az új szövetségi államok, a viták középpontjába került a rabszolgaság kérdése. Az iparosodott északon és a déli agrárállamokban kétféle, egymástól élesen különböző társadalom alakult ki. A két tábor közötti ellentét az 1850-es évek közepén valóságos polgárháborúvá fajult. Amikor 1860-ban a republikánus Abraham Lincolnt választották elnökké, a déli államok kiváltak a szövetségből, és megkezdődött a véres testvérharc Észak és Dél között.

1756-1763 hétéves háború a britek és a franciák között az amerikai gyarmatokért.
1765 bélyegtörvény.
1766 a bélyegtörvény visszavonása.
1770 a „bostoni mészárlás”.
1773 a „bostoni teadélután”.
1775-1783 a függetlenségi háború.
1775 a lexingtoni és a concordi csata; a háború kezdete; a Bunker’s Hill-i csata.
1775-1776 a gyarmatosok támadása Kanadában.
1776 a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetése; a britek elfoglalják New Yorkot.
1777 Philadelphia brit kézre kerül; brit fegyverletétel Saratogánál.
1778 a franciák belépnek a háborúba az amerikaiak oldalán; brit offenzíva délen.
1781 Cornwallis megadja magát Yorktownnál.
1783 a párizsi békében a britek elismerik az amerikai függetlenséget.
1787 az USA alkotmánya.
1789 George Washington az Egyesült Államok első elnöke.
1803 az USA megvásárolja Franciaországtól Louisianát.
1812-1814 brit-amerikai háború.
1819 Florida megszerzése Spanyolországtól.
1823 a Monroe-elv.
1836 Texas függetlenné válik Mexikótól.
1845 Texas csatlakozik az USA-hoz.
1846-1848 háború az USA és Mexikó között.
1854-1858 polgárháborús helyzet a „vérző Kansasban”.
1855 a Republikánus Párt megalapítása.
1859 John Brown kísérlete rabszolgafelkelés kirobbantására – kivégzik.
1860 Abraham Lincolnt elnökké választják.
1861-1865 az amerikai polgárháború.